-
- Vezetők: Prof. Liposits Zsolt, Dr. Kalló Imre, Dr. Farkas Imre
- Tagok: Dr. Vastagh Csaba, MSc hallgatók: Göblyös Barbara és Fekete Bosziljka
- A Neuroendokrinológiai Kutatócsoport elsősorban a rágcsáló-szervezet endokrin- és autonóm működésének idegi- és hormonális szabályozását vizsgálja funkcionális neuroanatómiai, molekuláris biológiai és neurofiziológiai módszerek ötvözésével, vad-típusú és genetikailag módosított kísérleti állatokon.
- A neuronhálózat fő kimeneti jelét adó gonadotropin-releasing hormon (GnRH)-t termelő idegsejtek élettevékenysége, aktiválhatósága, jel-átvivő rendszereik működése jelentős mértékben változik a petefészek ciklusos működése során és annak megszűntét követő életszakaszban (menopauza). A ciklusos működés hátterében meghúzódó génexpressziós változásokat high throughput módszerrel térképezzük, majd igazoljuk a GnRH idegsejtekben. A releváns szabályozó gének és jelátviteli utak azonosítása bioinformatikai, analitikai módszerek felhasználásával történik. A molekuláris, neuroanatómiai és funkcionális vizsgálatokkal nyert adatok lehetővé teszik a hormonális változások hátterében álló folyamatok modellezését.
- Főbb kutatási témáink a következők: a GnRH idegsejtek és afferens rendszerek közötti kölcsönös kapcsolati rendszer szerepének tisztázása a petefészek ciklus különböző fázisaiban és patofiziológiás állapotokban. Ösztrogén szignalizáció csökkenésének tanulmányozása, központi idegrendszeri következményeinek feltérképezése, lehetséges kivédéséhez szükséges elméleti alapok gyarapítása.
- Közlemények listája
- Bővebb információk
A séma a kutatócsoportunk által vizsgált hipotalamo-hipofízis-endokrin tengelyek többszintű szabályozását mutatja, amely a feed-forward neuronális és humorális jelátviteli és visszacsatolási mechanizmusokon keresztül működik. A szaporodást szabályozó neuronális hálózat középpontjában a csókpeptin neuronok állnak, amelyek kulcsszerepet játszanak az ösztrogén visszacsatolás közvetítésében, valamint a GnRH neuronok, amelyek a fő kimenetet biztosítják.
